Azt hiszem ehhez nem kell különösebb komment :)

Az utazás alatt forgattam a hirado.hu számára egy rövid kis filmet. Közben Marton Zoli lázasan dolgozik a "nagy" mozin, lassan elkészül a trailer-el. 

Ma délután 5 körülre tervezzük a megérkezést, este még a hajón maradhatunk, csak holnap reggel kell elhagyni a hajót.

Ismét 24-órás hajózás van mögöttünk és Lassan kikötünk Vis szigetén. Hajnaltól 18-20 csomósra erősödött a szél, ami 2-3 méteres hullámzással párosult, szerencsére hátulról. Vitorlázás szempontjából az eddigi legjobb menetet tudhatjuk magunk mögött, nem egyszer elérve a 10 csomós sebességet. A mai nap is mellénk szegődött egy delfin csapat, mint ahogy az utunk során már többször is. 

Tegnap este szerencsésen megérkeztünk Bari-ba. Izgalmas volt, mert egy napig csak a plotter ment, minden más műszer bekrepált: sebesség, szél, mélység, auto pilot stb. Petiék a kikötő biztonságában egy komplett estét szántak a hiba felderítésére. Nagy nehezen meg lett a ludas, egy "elosztó" ment tönkre. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a Raymarine szerelői véletlenül ott felejtettek a hajón egy ugyanolyan csatlakozót, mint ami tönkre ment, így újra lehetett éleszteni a rendszert. A mai nap indulunk is tovább, mert épp optimális déli szelünk van ami nagyban segít áthajózni a Horvát partokhoz. Itt Bariban elbúcsúztunk a legénység egy részétől, illetve csatlakoztak hozzánk ketten, így összességében 11-ről 8-ra csökkent a hajó létszáma. 

A parton sétálva belebotlottunk egy kutyusba aki nagyon barátságos volt. Pár perccel később a gazdája is előkerült, és kiderült hogy műsorszám is van. A kutya ahányat mutatnak neki annyiszor vakkant egyet. Oltári volt, mondjuk Peti szerint volt benne némi huncutság. A műsor után szóba elegyedtünk a gazdival akiről többek között azt is megtudtuk hogy étterem tulajdonos, sőt pont előtte állunk, és ha már így alakult akkor beinvitált minket egy vacsorára. Az este felejthetetlen hangulatban telt, többek között újra találkoztunk a Wild Joe legénységgel, illetve pár útitársunk bemutatta hogyan is kell úgy igazán bulizni. 

Nagyon közel voltunk Santa Maria kikötőjéhez mikor megközelített minket egy vitorlás. Rádión meghívtuk őket és legnagyobb meglepetésünkre kiderült hogy magyar a hajó, és ráadásul a legénység nem más mint a Scholtz csapat. Gyorsan megvitattuk kinek mennyi a pálinka készlete, és biztosítottuk egymást a kikötői koccintásról.

42 órája jövünk megállás nélkül, most éjjel is rám esett az őrség (3 órás váltásban vagyunk). Reggel négy óra felé 22 csomósra erősödött a szél itt már azért mutatta a tenger a zordabbik arcát.

Kezdem a lényeggel

Máltáról Siracusa felé éjjel nagy valószínűséggel egy hajótörött menekült mellett mehettünk el, sajnos mire vissza tudtunk fordulni már nem találtuk, pedig meg tettünk minden tőlünk telhetőt. 

A nyílt vízen amúgy folyamatosan látunk különböző "úszó alkalmatosságokat " amivel próbálnak a parthoz sodródni azok a menekültek akiket hajóval elhoznak egy darabig majd a vízbe rakják őket. (Főként Afrikából nyolcvan férőhelyes hajókon 2-300 embert próbálnak így csempészni) ezek az úszó valamik kb hordó méretűek, tehát egész testtel nem is tudnak rajta lenni hanem csak belekapaszkodni. Persze olyat még nem láttunk amin ember is lenne, bele se merünk gondoloni vajon miért... Este valószínűleg egy ilyen mellett mehettünk el amin ember volt, de a sötétségben sajnos már nem találtuk meg :(